A behajthatatlan követelés kezelése
2010. április 23.
Már a 2009. évről készített beszámolónál is alkalmazni lehet a behajthatatlan követelés új meghatározását, az ehhez kapcsolódó adóalap csökkentő tételt.
Az adózás előtti eredmény növelni kell az adóévben elszámolt valamennyi értékvesztés együttes összegével.
Az adózás előtti eredményt csökkenti a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, az adóévben követelésre elszámolt értékvesztés összege.
Először a téma szempontjából lényeges meghatározásokat kell tisztázni:
- Behajthatatlan követelés: a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.
- Nyilvántartott értékvesztés: a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel.
- A számviteli törvény szerinti behajthatatlan követelés: az a követelés, amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, amelyet a hitelező, a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás szerint nincs fedezet, amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel, amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.
Ami új 2009. évtől, az a 365 napot meghaladó tarozás kezelése az adóalap csökkentésekor.
Példa:
1.
|
A követelés bekerülési értéke, ez 2009-ben válik 365 napon belül ki nem egyenlítettnek |
1.000 |
|
Ebből 2009-et megelőzően elszámolt értékvesztés |
600 |
|
2009-ben nyilvántartott értékvesztés |
600 |
|
Adózás előtti eredmény csökkenthető az 1.000 eFt 20 %-val, maximum a nyilvántartott összeggel |
-200 |
A fennmaradó 400 eFt nyilvántartott értékvesztés a következő két adóévben lehet adóalap csökkentésként figyelembe venni.
2.
|
A követelés bekerülési értéke, ez 2009-ben válik 365 napon belül ki nem egyenlítettnek |
1.000 |
|
Ebből 2009-et megelőzően elszámolt értékvesztés |
100 |
|
2009-ben nyilvántartott értékvesztés |
100 |
|
Adózás előtti eredmény csökkenthető az 1.000 eFt 20 %-al, maximum a nyilvántartott összeggel |
-100 |
Varga Ferenc
adótanácsadó |
